-
1 λόγος
λόγος, ὁ, das Sprechen u. der Inhalt des Sprechens; – A. das Sprechen; – 1) das Wort, u. plur. die Worte, Reden; Hom. τὸν ἔτερπε λόγοις, Il. 15, 393, er ergötzte ihn durch seine Reden, αἰεὶ δὲ μαλακοῖσι καὶ αἱμυλίοισι λόγοισιν ϑέλγει, durch schmeichelnde Worte od. Reden, Od. 1, 56; h. Merc. 317; Hes. Th. 890 O. 78. 791; ψευδεῖς λόγοι, lügenhafte Worte, Reden, Th. 229; aber O. 106, wo der sing. λόγος in der Bdtg »Erzählung«, »Fabel« steht, ist offenbar eine später eingeschobene Stelle; sonst herrschte bei den Epikern μῦϑος vor; häufig schon bei Pind. u. Tragg.; ὑπὲρ τὸν ἀλαϑῆ λόγον Pind. Gl. 1, 28; πάντα λόγον ϑέμενος σπουδαῖον P. 4, 132; ἀγανοῖσι λόγοις ὧδ' ἀμείφϑη 4, 101; μειλιχίοισι λόγοις δέγμενος 128; 240 u. öfter; λόγοισιν ἐξηγεῖσϑαι, mit Worten erzählen, Aesch. Prom. 214; εἰ δ' ὧδε τρηχεῖς καὶ τεϑηγμένους λόγους ῥίψεις 311; ἁπλοῦς λόγος, einfache Rede, im Ggstz von αἰνίγματα, 613; στυγεῖν ὑπέρφρονας λόγους, übermüthige Reden, Spt. 392; πείϑω νιν λόγῳ Ag. 1022, wie νικώμενος λόγοισιν οὐκ ἀναίνομαι 569; λέξω τὸν ἐκ φρενὸς λόγον Ch. 105; σμικρὸς ἐξαρκεῖ λόγος Soph. O. C. 1118; λόγος λέλεκται πᾶς Phil. 389; τίν' εἴρηκας λόγον, πάντ' ἀκήκοας λόγον, 1221. 1224; λόγοισι μαλϑακοῖς 625; ἀρχέτω τις λόγου Eur. Phoen. 450, u. sonst, wie auch Ar. u. in Prosa; ὡς εἰπεῖν λόγῳ, um es mit einem Worte zu sagen, Her. 2, 37; Plat. Phaedr. 241 e, öfter; auch τὰς πολλὰς ἐπιστήμας ἑνὶ λόγῳ προςειπεῖν, mit einem Namen benennen. Theaet. 148 d; οὐ πολλῷ λόγῳ εἰπεῖν, Her. 1, 61; auch wie ὡς ἔπος εἰπεῖν, z. B. πρώην καὶ χϑὲς ὡς λόγῳ εἰπεῖν, 2, 53; bes. bei den Attikern das Wort, mit steter Rücksicht auf seinen Inhalt, nie das bloße Wort im grammatischen Sinne, wie ῥῆμα, ὄνομα, ἔπος; Plat. erkl. es Soph. 208 c διανοίας ἐν φωνῇ ὥςπερ εἴδωλον; – λόγος ἐστί, mit folgdm acc. c. inf., Her. u. A.; περὶ οὗ ὁ λόγος, wovon die Rede ist, Plat. Phaedr. 235 e u. öfter; τῷ λόγῳ διελϑεῖν, διιέναι τι, Prot. 329 c Gorg. 505 e u. öfter, besprechen, durchgehen; λόγον ἐμβάλλειν περί τινος, die Rede auf Etwas bringen, Xen. Cyr. 2, 2, 1; ἀφίκετο εἰς τόνδε τὸν λόγον, ibd.; εἰς τοιούτους λόγους ἐμπίπτειν ἀναγκάζομαι, ich werde gezwungen, so zu sprechen, Dem. 18, 256; – ἤρξατο λόγου, Xen. Hell. 4, 1, 13; ἐκβολὴν τοῦ λόγου ποιεῖσϑαι, Thuc. 1, 97; ἦσαν ἐν τοιούτοις τοῖς λόγοις, Xen. Cyr. 4, 4, 1; u. so oft: Gespräch, Unterredung, Unterhaltung, εἰς λόγους ἐλϑεῖν, συνελϑεῖν, ἀφικέσϑαι τινί, Her. 1, 82. 86. 2, 32. 5, 49. 94. 9, 41; Xen. Hell. 2, 4, 30 An. 2, 5, 4 u. sonst; εἰς λόγου στάσιν τοιάνδε ἐπελϑών Soph. Trach. 1169; ξυνάπτετον λόγοισι El. 21; πεύϑομαι γὰρ ἐν λόγῳ Aesch. Ch. 668; so auch λόγον ποιεῖσϑαι περί τινος, über Etwas sprechen, sich unterhalten, bes. philosophisch, Plat. oft; πρὸς ἀλλήλους, Prot. 348 a u. öfter; διὰ λόγων γίγνεσϑαί τινι, Pol. 22, 21, 12; dah. auch = unterhandeln, λόγους ποιεῖσϑαι περί τινος, Unterhandlungen über Einen anknüpfen, Dem. 2, 11. 27, 15; von Konon heißt es 20, 68 πρῶτος πάλιν περὶ τῆς ἡγεμονίας ἐποίησε τῇ πόλει τὸν λόγον πρὸς Λακεδαιμονίους εἶναι, daß wieder davon die Rede war, daß es sich wieder um die Hegemonie handelte. – Die Rede, kunstvolle Rede, u. philosophische Erörterung, λόγῳ παιδεύειν τοὺς ἄνδρας, Plat. Rep. II, 376 d, περιειληφέναι τῷ λόγῳ τὸ ὄν, Soph. 249 d; Isocr. sagt 3, 6 ἐγγενομένου ἡμῖν τοῦ πείϑειν ἀλλήλους καὶ δηλοῦν πρὸς ἡμᾶς αὐτοὺς περὶ ὧν ἂν βουληϑῶμεν – πόλεις ᾠκίσαμεν καὶ νόμους ἐϑέμεϑα – καὶ σχεδὸν ἅπαντα τὰ δι' ἡμῶν μεμηχανημένα λόγος ἡμῖν ἐστὶν ὁ συγκατασκευάσας κ. τ. λ., wo er §. 7 schließt λόγος ἀληϑὴς καὶ νόμιμος καὶ δίκαιος ψυχῆς ἀγαϑῆς καὶ πιστῆς εἴδωλόν ἐστι, vgl. oben den Anfang des Artikels u. unter 3. – In besonderen Beziehungen – a) Befehl; ἀνηκουστεῖν δὲ τῶν πατρὸς λόγων οἷόν τε πῶς; Aesch. Prom. 40, vgl. 17 u. Pers. 355; vgl. φέρων τοὺς αὐτοὺς λόγους, Her. 9, 4. – b) ein Spruch, bes. Götter-, Orakel-, Kernspruch, Kraftwort; λόγος μέν ἐστ' ἀρχαῖος Soph. Tr. 1; Pind. N. 1, 34 u. sonst; Sprichwort, ὁ παλαιὸς λόγος ετ ἔχει Plat. Conv. 195 b, vgl. Phaedr. 240 c; – δρυὸς λόγοι μαντικοί 275 b. – c) λόγου ἄξιος, der Rede werth, bedeutend, Her. 4, 28; ἔργα λόγου μέζω, 2, 35. 7, 147, womit man vergleichen kann κρεῖσσον λόγου γενόμενον τὸ εἶδος τῆς νόσου, Thuc. 2, 50, wie wir sagen »über alle Beschreibung«; κρείσσον' ἢ λέξαι λόγῳ τολμήματα, Eur. Suppl. 8, u. A. – 2) Gerede, Gerücht, Sage, jede unbeglaubigte Nachricht u. Ueberlieferung, deren Wahrheit weder bestritten, noch behauptet wird, auf der einen Seite Ggstz von μῠϑος, dem anerkannt Ungeschichtlichen, der Erdichtung, wie bes. bei Sp., Ael. H. A. 4, 34, Long., s. auch unter 3; u. andrerseits auch wohl von ἱστορία, der beglaubigten Geschichte, Her. 2, 99; λόγῳ μὲν ἐξήκουσα Soph. Phil. 672; εἰδέναι λόγῳ, Aesch. Ag. 1170, ὡς λόγος, Suppl. 227, öfter; auch ἔσται δὲ ϑνητοῖς εἰςαεὶ λόγος μέγας τῆς σῆς πορείας, Prom. 734; παλαίφατος δ' ἐν βροτοῖς γέρων λόγος τέτυκται Ag. 730; oft bei Her. λόγος ἐστί, λόγος ἔχει, κατέχει, φέρεται, worauf acc. c. inf. folgt, es geht die Sage, das Gerücht, es heißt, vgl. 2, 75. 3, 5. 115. 7, 129. 198; ἀμφὶ τούτου διξὸς λόγος λέγεται 3, 32 u. ä. oft; auch Κλεισϑένης λόγον ἔχει τὴν Πυϑίην ἀναπεῖσαι, Kleisthenes hat den Ruf, die Pythia überredet zu haben, 5, 66, häufiger λόγος ἔχει τινά. Vgl. noch τὸ μὲν αὐτοὶ ὁρέομεν, τὰ δὲ λόγοισι ἐπυνϑανόμεϑα Her. 2, 148; ᾔδεα λόγῳ, 2, 150; ὡς ὁ πολλὸς λόγος Ἑλλήνων, 1, 75; auch bei den Attikern, διῆλϑεν ὁ λόγος, das Gerücht verbreitete sich, Thuc. 6, 46, Xen. Cyr. 4, 2, 10 An. 1, 4, 7, wo Krüger zu vgl.; auch Sp., τινός, von Einem, Xen. Cyr. 6, 3, 10. – Und. im guten Sinne, Lob, Ehre, Ruhm, λόγον Αἰακοῦ παίδων ἅπαντα διελϑεῖν, Pind. N. 4, 71 u. öfter, vgl. λόγων φερτάτων μναμήϊα, P. 5, 48; ἔχεις λόγον, du hast Ruhm u. Ehre, Her. 9, 78, auch λόγος ἀγαϑὸς ἔχει σε, 7, 5. Vgl. C 3. – Dah. – a) das leere Gerede, welches keinen Grund hat, u. bes. das leere Wort, das Nichts weiter ist, als ein Wort, oft im Ggstz von ἔργον, Theogn. 254; ὅταν λόγῳ ϑανὼν ἔργοισι σωϑῶ Soph. El. 59; ἔργῳ κοὐ λόγῳ τεκμαίρομαι, Aesch. Prom. 336, durch die That, nicht durch Worte nur bezeuge ich es; ἦλϑε δ' αἰακτὰ πήματ' οὐ λόγῳ Spt. 829; λόγῳ ἦσαν, οὐκ ἔργῳ φίλοι Eur. Alc. 340; Thuc. 1, 128; καὶ ἐν λόγοις καὶ ἐν ἔργοις Plat. Rep. VIII, 563 a, öfter; so vrbdt Dem. λόγοι ταῠτα καὶ παραγωγὴ τοῦ πράγματος, 30, 26, u. λόγοι εἰσίν – ἀλήϑειαν πιστὴν οὐκ ἔχει, ibd. 34, auch εἰ δὲ ταῦτα λόγους καὶ φλυαρίας εἶναι φήσει, 20, 101; ὅπως μὴ λόγους ἐροῦσι μόνον, ἀλλὰ καὶ ἔργον δεικνύειν ἕξουσι 2, 12; vgl. Pol. 17. 8, 4; μὴ λόγους λέγε Eur. Med. 322; dah. bloßer Vorwand, Ausrede, λόγου ἕνεκα, nur zum Schein, so zu sagen, ohne daß es rechter Ernst ist, Plat. Crit. 46 d Theaet. 191 c, wo Heindorf zu vgl. 8aber λόγου χάριν, zum Beispiel, S. Emp. ostl; Soph. ξένος λόγῳ μέτοικος, O. R. 452, λόγοις δ' ἐγὼ φιλοῦσαν οὐ στέργω, Ant. 539, der auch einander gegenübersetzt οὐ γὰρ λόγοισι τὸν βίον σπ ουδάζομεν λαμπρὸν ποιεῖσϑαι μᾶλλον ἢ τοῖς δρωμένοις, O. C. 1145; ξένος τοῦ λόγου, ξένος τοῠ πραχϑέντος, O. R. 219; u. in anderer Bdtg, ὡς ἐκ βίας μ' ἄξοντες ἢ λόγοις πάλιν, Phil. 559, vgl. 590 Ai. 1139. – b) geradezu erdichtete Erzählung, F ab el, Her. 1, 141; ἐντείνας τοὺς τοῦ Αἰσώπου λόγους Plat. Phaed. 60 d, vgl. Conv. 194 b. Aber auch – c) die beglaubigte, wahrhafte Geschichtserzählung, Geschichtschreibung, wie Her. sein cigenes Geschichtswerk nennt, ἐπὰν κατὰ τοῠτο γένωμαι τοῠ λόγου, wenn ich darauf in meiner Geschichtserzählung. gekommen sein werde, 6, 19, öfter. Auch die cinzelnen Bücher des Geschichtswerkes heißen so, πρῶτος λόγος, ἐν ἄλλῳ λόγῳ, Her. 2, 38. 5, 36. 7, 93 u. öfter, u. so im Anfang der einzelnen Bücher von Xen. An., ἐν τῷ πρόσϑεν λόγῳ δεδήλωται. – 3) weil die griechische Prosa von der Geschichtschreibung ausging, bildet λόγος zunächst den Gegensatz von ἔπος, das epische Gedicht, u. bedeutet übh., der poetischen Darstellung entgcggstzt, das Prosaische, P ro sa, ἐν λόγῳ ἢ ἐν ποιήσει, Plat. Rep. III, 390 a; λόγῳ διεξελϑεῖν, im Ggstz von μῠϑον λέγειν, Prot. 320 c; κατὰ λόγον καὶ κατ' ᾠδάς, Legg. VIII, 835 a, öfter; ποιεῖν μύϑους ἀλλ' οὐ λόγους, Phaed. 61 b; Gorg. 523 a; ἐν μὲν γὰρ ποιήσει πρέπει λέγειν – ἐν δὲ λόγῳ Arist. rhet. 3, 3, oft bei den Rhett., οὔτε ποίημα, οὔτε λόγος, D. Hal. C. V. p. 212. – Bes. aber die Rede, öffentliche, Staats-, Gerichts- od. Prunkrede, u. dah. Redekraft, Redekunst, Beredtsamkeit (vgl. 1 gegen Ende), λόγους λέγειν, γράφειν u. ä., Plat. u. Oratt. oft. Man merke dabei bes. – a) λόγον διδόναι od. παρέχειν τινί, Einem das Wort, die Befugniß, Erlaubniß zu reden geben, Xen. Hell. 1, 1, 19. 5, 2, 13 u. A.; auch λόγον προτιϑέναι, Xen. Hell. 1, 7, 5, λόγον αἰτεῖσϑαι, das Wort fordern, die Erlaubniß zu reden sich erbitten, Thuc. 3, 53; οὐδὲ λόγου τυχὼν ἀπα χϑεὶς εὐϑὺς ἐζημιώϑη Dem. 24, 208, ohne tu Worte zu kommen, ohne daß ihm zu sprechen erlaubt wurde; ἐξέκλειον τοῦ λόγου τυγχάνειν τοὺς ἄλλους, sie ließen sie nicht zu Worte kommen, 19, 26. – b) ἱκανὸς γὰρ αὐτῷ ὁ λόγος, er hat hinreichenden Stoff zum Reden, Plat. Gorg. 512 e, u. öfter bei den Rednern. – 4) übh. von jedem Schriftwerke, B uch, τὴν πρώτην ὑπόϑεσιν τοῦ πρώτου λόγου ἀναγνῶναι, Plat. Parm. 127 d; u. bes. bei Sp. geradezu wie literae, die Wissenschaften, οἱ ἐπὶ λόγοις εὐδόκιμοι, οἱ ἐκτὸς λόγων ὄντες; vgl. noch Pallad. 43 (IX, 171); bes. bei Sp.; κατήκοος λόγων, Plat. Ax. 365 b.
B. Auch der Gegenstand der Rede, der Inhalt, die Sache, wie man schon Soph. Ant. 1033 erklären kann, ὅταν λόγους αἰσχροὺς καλῶς λέγωσι, τοῦ κέρδους χάριν, u. τοῖς κυρίοις γὰρ πάντα χρὴ δηλοῦν λόγον, Ai. 721; ἄλλου λόγου μέμνησϑε Aesch. Prom. 520; τὸν ἐόντα λόγον λέγειν, die Sache so darstellen, wie sie ist, Her. 1, 95; vgl. 1, 21. 111. 116 u. sonst; vgl. Wolf zu Dem. Lept. p. 277; περί τινος λόγου διαλέγεσϑαι, Plat. Apol. 34 e. – Aehnl. ἀμύνεις τῷ τῆς ἡδονῆς λόγῳ, der Sache der Luft, Plat. Phil. 38 c, u. so die bei Plat. u. Ar. sich findende Vrbdg τὸν ἥττω λόγον κρείττω ποιεῖν, die schlechtere Sache zur siegenden machen; – ἐὰν πρὸς λόγον ᾖ, falls es zur Sache gehört, Plat. Phil. 33 c, öfter, vgl. Heindorf zu prot. 344 a; λόγος ἕτερος οὗτος οὐ πρὸς ἐμέ, das ist eine andere Sache, ein anderer Punkt, Dem. 18, 44; vgl. noch ἐμοὶ πρὸς τούτους λόγος ἐστί, ich habe mit ihnen zu thun, 35, 55. Auch Sp., wie οὐκ ἔστεξε τὸν λόγον Pol. 8, 14, 5. – Dah. auch allgemein = Satz, Annahme, Behauptung, ὁ λόγος οὗτος, τὸ ἁρμ ονίαν τινὰ ἡμῶν εἶναι τὴν ψυχήν, Plat. Phaed. 88 d, τὸν Πρωταγόρου λόγον, Theaet. 172 b, τὰ 'Αναξαγόρου βιβλία γέμει τούτων τῶν λόγων, Apol. 26 d, vgl. Gorg. 508 b 527 c.
C. Die Vernunft, die sich in der Sprache od. Rede kund giebt; und zwar – 1) die vernünftige Ueberlegung, das Nachdenken, ὀρϑὸς λόγος, Plat. Phaed. 73 a; Arist. oft; μετὰ λόγου κολάζειν, vernünftig, Plat. Prot. 324 b; τὸ νοήσει μετὰ λόγου περιληπτόν Tim. 28 a; oft κατὰ λόγον, vernunftgemäß, vernünftig, Prot. 344 a; κόσμῳ πάντα καὶ κατὰ λόγον ἔχοντα Rep. VI, 500 c; τὸ κατὰ λόγον ζῆν, Arist. eth. 9, 8; auch = der Erwartung gemäß, wahrscheinlich, κατὰ λόγον προχωροῠντα σφίσι, Pol. 1, 20, 3 u. öfter; vgl. συλλογίζεσϑαι ἐκ τῶν κατὰ λόγον 3, 93, 3, wie παρὰ λόγον, wider Erwarten; so auch ἔχειν λόγον, einen Grund haben, vernünftig, recht sein, Phaed. 62 d u. öfter; auch τάχ' ἂν λόγον ἔχοιεν βοηϑοῦντες, Apol. 34 b, u. mit dem Zusatz τόν γ' ἐοικότα λόγον, ὀρϑὸν λόγον ἔχειν, Legg. I, 647 d Critia. 109 b; – μηδέποτε ἐκ λόγου σκοπεῖσϑε Dem. 25, 42; ὡς ἔχει λόγον entspricht dem folgenden εἰ. κός 44, 32. – Die vernünftige, richtige Einsicht wovon, λόγον ἔχειν τινός, Etwas verstehen, wissen, οὐκ ἔχει λόγον οὐδένα ὧν προςφέρει, ὁποῖ' ἄττα τὴν φύσιν ἐστί Plat. Gorg. 461 a, μήπω λόγον ἔχοντα τί τε χρηστὸν καὶ μή, noch nicht einsehend, was gut ist, Rep. V, 475 c; so auch λόγον λαβεῖν, auffassen, verstehen, III, 402 a, τὸν λόγον ἀληϑῆ λαβόντα ἐν ἑαυτῷπερὶ τῶν ἕλξεων Legg. I, 645 b. – Der vernünftige Grund, Urfa che, κατὰ τίνα οὖν λόγον δικαιοσύνην ἂν πρὸ μεγίστης ἀδικίας αἱροίμεϑα ἄν; aus welchem Grunde, Plat. Rep. II, 366 b, τοῦτο οὐδὲ πρὸς ἕνα λόγον φαίνεται ἐμβεβλῆσϑαι, auch nicht aus einem vernünftigen Grunde, Prot. 343 d; so oft ὁ λόγος αἱρεῖ με der Grund überzeugt, bestimmt mich, Her. 1, 132. 4, 127. 7, 41, u. absol. ὁ λόγος αἱρεῖ, mit folgdm acc. c. inf., ratio evincit, 2, 33. 3, 45. 6, 124; Plat. u. Sp., wie Pol. 6, 5, 5; vgl. noch ἄνευ λόγου καὶ δικαίας αἰτίας Dem. 9, 36. – Dah. Ueberlegung, wenn man sich die Gründe für u. wider eine Sache klar macht, λόγον ἑαυτῷ διδόναι, bei sich ruhig, vernünftig überlegen, Her. 2, 162 u. öfter; ἐμαυτῷ λόγους δούς, 8, 86, 1; mit folgendem ὅτι u. ὡς, 5, 75. 1, 97; auch bei den Attikern, Plat. Soph. 230 a, u. bei Sp., wie Plut.; auch = sich Rechenschaft über Etwas geben, welche Vrbdg mit der Bdtg – 2) Rechenschaft zusammenhängt; λόγον αἰτεῖν παρά τινος, λόγον ἀπαιτεῖν τινὰ περί τινος, von Einem Rechenschaft über Etwas fordern, λόγον διδόναι od. ἀποδιδόναι περί τινος, Rechenschaft geben, sich verantworten, Her. u. Folgde; λόγον τε δοῠναι καὶ δέξασϑαι, Plat. Prot. 336 c; παρασχεῖν τῶν εἰρημένων λόγον, Rep. I, 344 d; ἐν ταῖς εὐϑύναις τοῦ τοιούτου λόγον ὑπεχέτω πᾶς Legg. VI, 714 b; τὸν τῶν χρημάτων λόγον παρὰ τούτων λαμβάνειν Dem. 8, 47; τοῦ ἰδίου βίου λόγον διδόναι καὶ τῶν κοινῇ πεπολιτευμένων 18, 8; auch ὑπέχειν λόγον καὶ δίκην τῶν πεπραγμένων, 19, 95, u. περὶ πάντων ἠναγκάζοντο εἰς λόγον καϑίστασϑαι, steh zur Rechenschaft stellen, 41, 4; ἀπενήνοχεν λόγον ἀναλωμάτων 27, 20. – Uebh. Zählung, Berechnung, ὑπὸ τὸν λόγον ἄγειν τι, zusammenrechnen, Pol. 15, 34, 2; οὔτ' ἐν λόγῳ οὔι' ἐν ἀριϑμῷ, Orac. Schol. Theocr. 17, 48, oder von dem man nicht spricht, u. den man nicht mitzählt. Dah. – 3) Berücksichtigung, Aufmerk samkeit, Achtung; λόγου οὐδενὸς γενέσϑαι πρός τινος, bei Einem nicht in Achtung, Ansehn stehen, Her. 1, 120; ἐν οὐδενὶ λόγῳ ποιεῖσϑαί τινα, Einen ganz u. gar nicht achten, 3, 50. 7, 14. 57, wie Xen. Hell. 7, 1, 26; ὁ δέ μευ λόγον οὐδένα ποιεῖ Theocr. 2, 61; λόγου ποιεῖσϑαί τινα, Her. 1, 33; περὶ ἐμοῠ οὐδεὶς λόγος, an mich denkt Keiner, Ar. Ran. 87; λόγος μοι μείων τῶν ἄλλων, um das Andere kümmere ich mich weniger, Xen. Cyr. 5, 3, 26; οὐδεὶς ἦν αὐτοῦ λόγος, Pol. 27, 13, 7; λόγον ἔχειν τινός, Her. 1, 62 u. öfter; δικαιότερον γὰρ τῶν ἀγαϑῶν πέρι μᾶλλον ἢ τῶν κακῶν ἴσχειν λόγον, Rücksicht nehmen auf die Guten, Plat. Tim. 87 c u. A.; ἰδιώτεω λόγῳ καὶ ἀτίμου, für einen Privatmann ohne öffentliche Ehre geachtet; u. ἐν ἀνδρὸς λόγῳ, für einen Mann geachtet, als ein Mann geltend, ἐν ἀνδραπόδων λόγῳ ποιεύμενος, als Sklave geachtet, Her. 3, 120. 125. 7, 222; ἐν συμμάχων λόγῳ, für Verbündete geltend, ohne es der Gesinnung nach zu sein, 8, 68, 3; – τοῦτο καλὸν καὶ σεμνὸν εἰς ἀρετῆς λόγον καὶ δόξης, in Rücksicht auf, Dem. 19, 142. – 4) an die Bdtg »vernünstiger Grund« schließt sich die der Veranlassung, auch Bedingung, bes. ἐπὶ τῷ λόγῳ, ἐπὶ τοῖς λόγοις, Her. 7, 158. 9, 26. 33; ἐπὶ τίνι λόγῳ ἥκοιεν οἱ πρέσβεις Xen. Hell. 2, 2, 12; δέχεσϑαι τὸν λόγον, die Bedingung annehmen, Thuc. 4, 16. – 5) Verhältniß, Analogie, Proportion, οὐκοῠν καὶ περὶ νόσων ὁ αὐτὸς λόγος, Plat. Theaet. 158 d u. öfter; ἀνὰ λόγον, ἀνὰ τὸν αὐτὸν λόγον, nach Verhältniß, Phaed. 110 d Tim. 29 c; τίϑεμεν καὶ τἄλλα πάντα εἰς τὸν αὐτὸν λόγον Rep. I, 353 d; κατὰ λόγον τῆς δυνάμεως, im Verhältniß zu ihrer Macht, Xen. Cyr. 8, 6, 11, wie κατὰ τὸν αὐτὸν λόγον, Her. 1, 186. 2, 109; übh. Art u. Weise, κατὰ τοῠτον τὸν λόγον, Plat. Prot. 324 c u. öfter; κατὰ λόγον τὸν εἰκότα, Tim. 30 b. – 6) aus 1 ergeben sich in besonderen Vrbdgn noch besondere Uebersetzungen des Wortes; philosophische Bestimmung, Erklärung, ἡ οὐσία ἧς λόγον δίδομεν τοῦ εἶναι Plat. Phaed. 78 d; das Wesen, der Begriff einer Sache, ψυχῆς οὐσίαν τε καὶ λόγον τοῦτο αὐτό τις λέγων οὐκ αἰσχυνεῖται Phaedr. 245 e, vgl. Legg. X, 895 e; u. so stellt Arist. categ. 5 den Begriff λόγος dem ὄνομα gegenüber. – Bei Sp. auch = philosophischer Lehrsatz, philosophisches Lehrgebäude.
-
2 ἥσσων
ἥσσων, ον, att. ἥττων, ον, ion. ἕσσων, ον ( compar. zu ἧκα, vgl. den superlat. ἥκιστος), wird als compar. zu κακός gebraucht, geringer, schlechter, bes. schwächer an Kräften, u. dah. unterliegend, nachstehend; αἴϑ' ὅσον ἥσσων εἰμὶ τόσον σέο φέρτερος εἴην Il. 16, 722; ϑρασυστομεῖν γὰρ οὐ πρέπει τοὺς ἥσσονας Aesch. Suppl. 200, vgl. 484; κοὐκ ἂν γυναικῶν ἥσσονες καλοίμεϑ' ἄν Soph. Ant. 676; τῶν αἰσχρῶν 743; τοῠ τῆςδ' ἔρωτος Tr. 489; ἥσσων οὐδενὸς ϑεῶν ἔφυ Eur. Bacch. 776; τοῦ πεπρωμένου Hel. 1676; γιγνώσκω γὰρ ἥττων ὢν πολὺ ὑμῶν Ar. Plut. 944; in Prosa, ῥώμῃ ἕσσονες ἔσαν τῶν Περσέων Her. 8, 113. 9, 111; τῇ ναυμαχίᾳ 5, 86; οὐδενὸς ἥσσων γνῶναι τὰ δέοντα, d. i. so gut wie jeder Andere das Nothwendige erkennen, Thuc. 2, 60; τῶν ἡδονῶν, der Luft unterliegen, Plat. Prot. 353 c; οἴνου u. ä., Xen. Cyr. 8, 8, 12 Mem. 1, 5, 1; τοῦ κέρδους Ar. Plut. 363; οὐδενὸς ἥττων σοφιστής, keinem nachstehend, Plat. Prot. 316 d; oft im Ggstz von κρείττων, τὸν ἥττω λόγον κρείττω ποιεῖν Apol. 18 b, neben χείρων Gorg. 484 c, öfter in Ar. Nubb., die schwächere (schlechtere) Sache zur stärkeren (siegreichen, scheinbar besseren) machen, Unrecht zu Recht machen. – Auch im Ggstz von πλείων, weniger, Zeno bei D. L. 7, 23 u. Sext. Emp. adv. phys. 1, 300, oft. – Adv. ἧσσον, weniger, geringer; οὐδ' ἧσσον ἂν γένοιο δώ μασιν φίλος Aesch. Ch. 697; Ag. 1364; σοὶ μηδὲν ἧσσον ἢ πάρος ξυνηρετμεῖν Soph. Ai. 1308; bei Plat. oft im Ggstz καὶ μᾶλλον καὶ ἧττον, z. B. Prot. 356 a; auch c. gen., πειράσομαι μηδενὸς ἧττον εἰκότα λέγειν Tim. 48 d; Phaedr. 237 b; Arist. Eth. 6, 11 ταῖς δόξαις οὐχ ἧττον τῶν ἀποδείξεων, für ἢ ταῖς ἀποδείξεσιν; οὐχ ἧσσον λῃσταὶ ἦσαν Thuc. 1, 8; – τὸ ἧσσον, Mangel, Verlust.
-
3 ἀντέχω
ἀντέχω or [full] ἀντίσχω, [tense] fut. ἀνθέζω; part. ἀντισχήσων (in sense 11) Lib. Ep.33.2: [tense] aor. ἀντέσχον:—A hold against, c. acc. et gen., χεῖρ' ἀ. κρατός hold one's hand against one's head so as to shade the eyes, S.OC 1651: c. dat., ὄμμασι δ' ἀντίσχοις (- έχοις codd.) τάνδ' αἴγλαν may'st thou keep this sunlight upon his eyes, Id.Ph. 830 (lyr.);τοὺς χαλινοὺς τῶν ἵππων Hdn.5.6.7
.II c. dat., hold out against, withstand,Ἀρπάγῳ Hdt.1.175
, cf. 8.68.β; τοῖς δικαίοις S.Fr.78
;τῇ ταλαιπωρίᾳ Th.2.49
;πρός τινα Id.6.22
;πρὸς τοὺς καμάτους Hdn.3.6.10
, etc.: c. acc., endure,ἀντέχομεν καμάτους AP9.299
(Phil.); but in Th.8.63 ἀ. τὰ τοῦ πολέμου rather belongs to the next signf., hold out as regards the war; so πολλὰἀ. ib.86.2 hold out, endure, c. part.,ἡ Ἄζωτος.. ἐπὶ πλεῖστον χρόνον πολιορκουμένη ἀντέσχε Hdt.2.157
, cf. 5.115, Th.2.70; ; πολλάκις γιγνομένην ψυχὴν ἀντέχειν last through several states of existence, Id.Phd. 88a.3 abs., hold out, stand one's ground, Hdt.8.16, A. Pers. 413, etc.;πῶς δύσμορος ἀντέχει; S.Ph. 176
(lyr.);νόσημα ἀντίσχει τὸν αἰῶνα πάντα Hp.Fract.11
;ἔστ' ἂν αἰὼν ἀντέχῃ E.Alc. 337
;βραχὺν χρόνον D.2.10
; ἀ. ἐπὶ πολύ, ἐπί πλέον, Th.1.7,65; ἀ. ἐλπίσιν in hope, D.S.2.26;ἀ. περί τινος X.HG2.2.16
: peculiarly, ἀ. μὴ ὑπακοῦσαι I hold out against.., refuse.., Plu.2.708a.b of the rivers drunk by the Persian army, hold out, suffice, Hdt.7.196, cf. A.Pers. 413 (in fullἀ. ῥέεθρον Hdt.7.58
; ἀ. ὕδωρ παρέχων ib. 108); soἀντέχει ὁ σῖτος Th.1.65
.III [voice] Med., hold before one against something, c. acc. et gen., ἀντίσχεσθε τραπέζας ἰῶν hold out the tables against the arrows, Od.22.74.2 c. gen. only, hold on by, cling to,ἐκείνου τῆς χειρός Hdt.2.121
.έ; πέπλων E.Tr. 750
, cf. Ion 1404; : metaph., ἀ. τῶν ὄχθων cling to the banks, keep close to them, Hdt.9.56; ἀ. Ἡρακλέος cleave to Hercules, i.e. worship him above all, Pi.N.1.33; ἀ. τῆς ἀρετῆς, Lat. adhaerere virtuti, Hdt.1.134;ἀ. τοῦ πολέμου Id.7.53
;τοῦ κέρδους S.Fr. 354
;τῆς θαλάσσης Th.1.13
;σωτηρίας Lys.33.6
;τῆς ἀληθείας Pl.Phlb. 58e
, cf. R. 600d, al.;τῶν παραδεδομένων μύθων Arist.Po. 1451b24
; τῆς ἐλευθερίας Decr. ap. D.18.185;τῶν δικαίων POxy.1203.30
(i A. D.). b. c. gen. pers., care for, support, 1Ep. Thess.5.14.3 abs.,αὐτὸς ἀντέχου S.Ph. 893
, cf. Ar.Ach. 1121.4 c. dupl. gen. pers. et rei, ἀνθέξεταί σου τῶν πατρῴων χρημάτων will lay claim to the property from you, dispute it with you, Ar.Av. 1658.6 adhere, Arist.HA 583a18: Medic., of constipation,γαστὴρ ἀντίσχετο Hp.Epid.4.20
; γαστρὸς ἀντεχομένης ib.17. -
4 ελαύνω
-
5 αδιαψευστος
2не обманывающий, неложный(κριτήρια Sext.)
αἱ ἀδιάψευστοι τοῦ κέρδους προσδοκίαι Diod. — надежные виды на прибыль -
6 φιλια
Iион. φιλίη ἥ [φιλέω] реже pl.1) любовь, привязанность(γονεῦσι πρὸς παῖδας, καὴ ἀδελφοῖς πρὸς ἀδελφούς, καὴ γυναιξὴ πρὸς ἄνδρας, καὴ ἑταίροις πρὸς ἑταίρους Xen.)
φιλίᾳ τῇ σῇ Xen. — из любви к тебе2) дружба(φ. καὴ ξυμμαχία Thuc.)
διὰ φιλίαν ἰέναι τινί Xen. — заключать дружбу с кем-л.;διὰ φιλίαν τινός Thuc. — из дружбы с кем-л.;φιλίαι ἰσχυραί Plat. — прочные дружеские отношения3) стремление, жажда(τοῦ κέρδους Plat.)
4) предмет любвиἔθανε δάμαρ, ἔλιπε φιλίαν Eur. — умерла супруга, покинула того, кого любила
II -
7 κυνήγι(ον)
τό1) охота; травля;πηγαίνω στο κυνήγι(ον) — идти на охоту, охотиться;
2) дичь, мясо крупной дичи;3) место, подходящее для охоты, местность, полная дичи; 4) прям., перен. погоня;τό κυνήγι(ον) τού κέρδους — погоня за прибылью § τό κυνήγι(ον) των εξοπλισμών — гонка вооружений
-
8 κυνήγι(ον)
τό1) охота; травля;πηγαίνω στο κυνήγι(ον) — идти на охоту, охотиться;
2) дичь, мясо крупной дичи;3) место, подходящее для охоты, местность, полная дичи; 4) прям., перен. погоня;τό κυνήγι(ον) τού κέρδους — погоня за прибылью § τό κυνήγι(ον) των εξοπλισμών — гонка вооружений
-
9 προτιμάω
Aπροτιμεόντοις Supp.Epigr.3.416.6
(Elatea, ii B.C.)), honour one before or above another, prefer one to another, τὴν σωτηρίαν τοῦ κέρδους, δίκην πλούτου, Antipho 2.2.5, Pl.Lg. 913b, etc.; alsoπ. ὑὸν ἀντὶ τῶν χρημάτων Id.Ly. 219d
;πρὸ ἀρετῆς κάλλος Id.Lg. 727d
; πλέον αὑτῶν ib. 777d; βραχυλογίαν μᾶλλον ἢ μῆκος ib. 887b.2 c. acc. only, prefer in honour or esteem, ταῦτα ἐγὼ π. Heraclit. l.c.;οὐ π. τι A.Eu. 739
, etc., cf. Ag. 1415; τὴν αὐτονομίαν οὐ π. v.l. in Th.8.64;π. τὴν ἀλήθειαν Arist.EN 1096a16
;π. τὸν ἄνδρα ἀξίως τῆς ἡμετέρας κρίσεως OGI244.34
(Daphne, ii B.C.):—[voice] Pass., to be so preferred, Th. 6.9, Lys.6.50, OGI 754 ([place name] Cilicia), etc.;μᾶλλον προτετίμηται τὸ κάλλος παρ' ἐκείνοις ἢ παρ' ἡμῖν Isoc.10.60
;προτιμηθῆναι μάλιστα τῶν Ἑλλήνων X.An.1.6.5
; προτιμᾶσθαι ἀποθανεῖν to be selected as a victim to be put to death, Th.1.133; προτιμᾶσθαι ἐς τὰ κοινά to be preferred to public honours, Id.2.37:—[voice] Med.,τὸν δ' οὐδ' ἂν ἡμιμναίου προτιμησαίμην X.Mem.2.5.3
: [tense] fut. [voice] Med. in pass. sense, Id.An.1.4.14.3 c. inf. folld. by ἤ.. , wish rather, prefer, : c. inf. only, π. πολλοῦ ἐμοὶ ξεῖνος γενέσθαι valuing at a great price the privilege of becoming my friend, Id.3.21: c. acc. et inf., τὸν ἂν ἐγὼ πᾶσι τυράννοισι προετίμησα μεγάλων χρημάτων ἐς λόγους ἐλθεῖν the man for whom I should have wished, though it might cost me much money, the opportunity to address all princes, Id.1.86.II take heed of, reck of, with neg.,μὴ προτιμήσῃς ὑλαγμάτων A.Ag. 1672
(troch.); ;οὐδὲν προτιμῶ σου Ar.Pl. 883
, cf. D.7.16: c. part.,χὠπότερον ἂν νῷν ἴδῃς.. -ήσαντά τι τυπτόμενον Ar.Ra. 638
, cf. 655: c. inf., care to do or be,ζῆν.. κακῶς κλύουσαν οὐκ ἀνασχετὸν ἥτις π. μὴ κακὴ πεφυκέναι S.Tr. 722
;οὐδὲν π. μηχανήσασθαι τέκνοις E.Med. 343
: withὅπως, εἰρήνη δ' ὅπως ἔσται προτιμῶσ' οὐδέν Ar.Ach. 27
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > προτιμάω
-
10 ἐλπίς
ἐλπίς, ίδος, ἡ (s. ἐλπίζω; Hom.+ ‘expectation, hope’, also ‘foreboding’ Aeschyl. et al.)① the looking forward to someth. with some reason for confidence respecting fulfillment, hope, expectation:ⓐ gener. hope, expectation, prospect ἐπʼ ἐλπίδι (for the spelling s. 1bα below) in hope (Ps.-Pla., Alc. 1, 105a ἐπὶ τίνι ἐλπίδι ζῇς; Eur., Herc. Fur. 804; X., Mem. 2, 1, 18; Diod S 13, 21, 7; Jos., Ant. 4, 36) 1 Cor 9:10a in a quotation (source unknown; cp. Sir. 6:19). παρʼ ἐλπίδα contrary to (all human) expectation (Aeschyl., Ag. 899; Aeneas Tact. 1020; Lycophron vs. 535; Dionys. Hal. 6, 25; Appian, Bell. Civ. 3, 22 §85; Philo, Mos. 1, 250; Jos., Bell. 3, 183, Vi. 380; Just., D. 2, 5) Ro 4:18. W. objective gen. (Diod S 16, 55, 4 τῆς εὐεργεσίας ἐλπίς; Appian, Celt. 1 §9 ἐλπὶς ἀναβιώσεως; Jos., Vi. 325 ἐ. κέρδους; Just., D. 8, 3 ἐ. … ἀμείνονος μοίρας) ἐλπὶς τ. ἐργασίας hope of gain Ac 16:19; μετανοίας IEph 10:1; Hs 6, 2, 4; 8, 7, 2; 8, 10, 2. W. gen. of the inf. (Dositheus 19, 6 ἐ. τοῦ δύνασθαι; Ath. 33, 1 τοῦ συνέσεσθαι θεῷ) τοῦ σῴζεσθαι Ac 27:20; τοῦ μετέχειν 1 Cor 9:10b. ἐλπίδα ἔχειν (oft. LXX and non-bibl. wr.) w. gen. of the inf. τοῦ μετανοῆσαι Hs 8, 6, 5. τῇ ἐ. ἐσώθημεν we are saved (or possess salvation) only in hope/anticipation (not yet in reality) Ro 8:24 (Diod S 20, 40, 1 περιεβάλετο ταῖς ἐλπίσι μείζονα δυναστείαν=he entertained prospects of control over a larger realm). ἡ ἐ. ἡμῶν βεβαία ὑπὲρ ὑμῶν our expectations involving you are well founded (Paul is confident that the Cor. will hold out under oppression in the future as they have in the past) 2 Cor 1:7. Of the confidence that the Jews placed in their temple ματαία ἡ ἐ. αὐτῶν B 16:2 (on empty hope, s. Reader, Polemo 313).ⓑ esp. pert. to matters spoken of in God’s promises, hopeα. without specif. ref. to Christian hope ἐπʼ ἐλπίδι (for the spelling ἐφʼ ἑλπίδι s. B-D-F §14; Rob. 224 and cp. an ins fr. Asia Minor: PASA II, 1888, p. 89 ln. 15 ἐπʼ ἐλπίδος and ln. 26 ἐφʼ ἑλπίδος) in (the) hope (Diod S 13, 21, 7 ἐπʼ ἐλπίδι [σωτηρίας]) Ro 8:20 (B-D-F §235, 2); cp. Tit 1:2. ἐπʼ ἐλπίδι ἐπίστευσεν full of hope he believed (in God) Ro 4:18. The ἐπʼ ἐ. of Ac 2:26 could also be understood in this way, but it is also prob. that in this quot. fr. Ps 15:9 the OT mng. in safety (Judg 18:7 B, 27 B; Hos 2:20; Pr 1:33) is correct, as 1 Cl 57:7 (Pr 1:33), unless, with Lat., Syr., and Copt. transl. and Clem. Al., Strom. 2, 22 πεποιθώς is to be added. Of Israel’s messianic hope Ac 23:6 (ἐ. καὶ ἀνάστασις for ἐ. τῆς ἀν. [obj. gen.] as 2 Macc 3:29 ἐ. καὶ σωτηρία); 26:6; 28:20. In imagery of one who combines γνώσις with interest in ζωή Dg 12:6.β. of Christian expectation: abs. Ro 5:4f; 12:12; 15:13; 1 Cor 13:13 (cp. Pol. 3:3; on the triad: faith, hope, love s. on ἀγάπη 1aα; s. also WWeis, ZNW 84, ’93, 196–217); Hb 3:6; 6:11; 10:23; 1 Pt 3:15; Agr. 7; 2 Cl 17:7; IEph 1:2; IMg 7:1; expectation of resurrection 1 Cl 27:1. ἐ. ἀγαθή (Pla., Phd. 67c; X., Mem. 2, 1, 18 et al.; FCumont, Lux Perpetua ’49 p. 401–5 with numerous reff., including some from the mystery religions [IG V/2 p. 63: 64/61 B.C.]; μετὰ ἀγαθῆς ἐ. Hippol., Ref. 4, 49, 3; cp. ἐ. ἔχειν … ἀρίστας Orig., C. Cels. 4, 27, 14) 2 Th 2:16 (POtzen, ZNW 49, ’58, 283–85); ἐ. κρείττων Hb 7:19; ἐ. ζῶσα 1 Pt 1:3; cp. εἰς ἐ. B. 11:8. τὸ κοινὸν τῆς ἐ. the common hope 1 Cl 51:1; cp. κοινὴ ἐ. IPh 5:2; καινότης ἐλπίδος new hope IMg 9:1. W. subj. gen. Phil 1:20; ἐ. τῶν ἐκλεκτῶν 1 Cl 58:2; cp. 57:2. W. obj. gen., which designates the obj. of the hope (Ps.-Callisth. 1, 18, 1 ἱλαρὸς ἐπὶ τῇ τοῦ τέκνου ἐλπίδι=glad because of hope for the son; τῆς ἀναστάσεως Iren. 4, 18, 5 [Harv. II 208, 2]; Orig., C. Cels. 3, 3, 9; Did., Gen. 216, 16) ἐπʼ ἐ. τῆς ἐπαγγελίας because of hope in the promise Ac 26:6, cp. vs. 7; ἐ. ζωῆς αἰωνίου Tit 1:2; 3:7 (Ath. 33, 1); cp. B 1:4, 6; Hs 9, 26, 2; ἐ. τῆς δόξης τ. θεοῦ Ro 5:2; cp. Col 1:27; ἐ. σωτηρίας (cp. Aeneas Tact. ln. 14; Lucian, Abdic. 31; En 98:14; Philo, Leg. ad Gai. 329; Jos., Bell. 3, 194) 1 Th 5:8; 2 Cl 1:7. ἐλπίδα δικαιοσύνης ἀπεκδεχόμεθα Gal 5:5 is also obj. gen., since it is a blending of the two expressions ‘we await righteousness’ and ‘we have expectation of righteousness’ (cp. Job 2:9a προσδεχόμενος τὴν ἐλπίδα τῆς σωτηρίας μου); ἐ. τοῦ κυρίου ἡμῶν 1 Th 1:3 prob. belongs here also: hope in our Lord.—The gen. can also give the basis for the expectation: ἐ. τοῦ εὐαγγελίου hope that is based on the gospel Col 1:23; ἐ. τῆς κλήσεως the hope that is given w. the calling Eph 1:18; 4:4; ἐ. τῆς πίστεως hope that faith affords B 4:8; ὁ θεὸς τῆς ἐ. Ro 15:13. Sim. ἐ. εἰς (Plut., Galba 1061 [19, 6]; Achilles Tat. 6, 17, 5): ἐ. εἰς θεόν (εἰς τὸν θεόν Did., Gen. 150, 26) hope in God or directed towards God 1 Pt 1:21 (cp. AcThom 28 [Aa II/2, 145, 4]); εἰς τ. Ἰησοῦν B 11:11; cp. ἐ. ἐν (αὐτῷ Diod S 17, 26, 2): ἐν τῷ ὀνόματι αὐτοῦ Mt 12:21 v.l. ἐπὶ λίθον ἡ ἐ.; is (our) hope based on a stone? (w. ref. to Is 28:16) B 6:3.—As obj. of ἔχω: ἔχειν ἐλπίδα Ro 15:4; 2 Cor 3:12 (cp. Just., D. 141, 3); ἐ. μὴ ἔχοντες (Diod S 21, 12, 1 μηδεμίαν ἔχειν ἐλπίδα σωτηρίας) Eph 2:12; 1 Th 4:13; Hv 3, 11, 3; Hs 9, 14, 3; οὐκ ἔχουσιν ἐλπίδα (Wsd 3:18) Hv 1, 1, 9; ἀπώλεσάς σου τὴν πᾶσαν ἐ. 33, 7. W. ἐπί τινι in someone 1J 3:3 (cp. Appian, Bell. Civ. 3, 86 §354 ἐφʼ ἑνί; Lucian, Somn. 2; Ps 61:8; Is 26:3f; ἐπὶ τῇ μετανοίᾳ Orig., C. Cels. 3, 65, 17); likew. εἴς τινα (Thu. 3, 14, 1;—Appian, Liby. 51 §223 ἐλπίδα τῆς σωτηρίας ἔχειν ἔν τινι=place a hope of safety in someone) Ac 24:15; πρός τινα ibid. v.l. The obj. of the hope follows in the aor. inf. 2 Cor 10:15; in the acc. w. inf. Ac 24:15; w. ὅτι Ro 8:20f (v.l. διότι [q.v. 4]); Phil 1:20.② that which is the basis for hoping, (foundation of) hope (ἐλπὶς … σύ, ὁ θεός PsSol 15:1; Thu. 3, 57, 4 ὑμεῖς, ὦ Λακεδαιμόνιοι, ἡ μόνη ἐλπίς; Plut., Mor. 169c; Oenom. in Eus., PE 5, 23, 5: for the Athenians in the Persian Wars, σωτηρίας ἐλπὶς μόνος ὁ θεός=God was their only hope for deliverence; IG III, 131, 1; Jer 17:7) of a Christian community 1 Th 2:19; of Christ, our hope 1 Ti 1:1 (sim. POxy 3239 [II A.D.] of Isis; New Docs 2, 77; EJudge, TynBull 35, ’84, 8); cp. Col 1:27; IEph 21:2; IPhld 11:2; IMg 11; ISm 10:2; ITr ins; 2:2; Pol 8:1.③ that for which one hopes, hope, something hoped for (Vi. Aesopi G 8 P. ἀπὸ θεῶν λήμψεσθαι ἐλπίδας) ἐ. βλεπομένη οὐκ ἔστιν ἐ. something hoped for, when it is seen, is no longer hoped for=one cannot hope for what one already has Ro 8:24. διὰ τ. ἐλπίδα τὴν ἀποκειμένην ὑμῖν ἐν τ. οὐρανοῖς because of what you hope for, which is stored up for you in the heavens Col 1:5; προσδεχόμενοι τ. μακαρίαν ἐ. waiting for the blessed hope Tit 2:13 (cp. 2 Macc 7:14 τὰς ὐπὸ τοῦ θεοῦ προσδοκᾶν ἐλπίδας and Aristot. EN 1, 9, 10 οἱ δὲ λεγόμενοι διὰ τὴν ἐλπίδα μακαρίζονται of children who may be called fortunate in the present only because of latent promise). ἡ προκειμένη ἐ. Hb 6:18 (cp. Just., D. 35, 2 ἐν τῇ ἐ. κατηγγελμένῃ ὑπʼ αὐτοῦ).—PVolz, D. Eschatol. der jüd. Gemeinde ’34, 91ff; JdeGuibert, Sur l’emploi d’ ἐλπίς et ses synonymes dans le NT: RSR 4, 1913, 565–96; APott, D. Hoffen im NT 1915; WGrossouw, L’espérance dans le NT: RB 61, ’54, 508–32; DDenton, SJT 34, ’81, 313–20 (link w. ὑπομονή).—B. 1164. Schmidt, Syn. III 583–90. DELG s.v. ἔλπομαι. M-M. EDNT. TW. Spicq. Sv. -
11 φιλία
A affectionate regard, friendship (not in A. or S.), usu. betw. equals,ἄνδρεσσι κακοῖς συνθέμενοι φ. Thgn.306
, IG12.1037;ἐπαγγέλλεσθαι φ. Hdt.7.130
;εἰς ἀλλήλους φιλίας ἀνακίρνασθαι E.Hipp. 254
(anap.), cf. Democr.109, al., Hippias 17, Antipho Soph.64 (pl.), And.3.29, Pl.Smp. 179c, etc.; φιλίας, inscr. on a bowl (perh. loving-cup), BSA32.194 (Haliartus, Hellenistic), etc.; ἡ τῆς ψυχῆς φ. διὰ τὸ ἁγνὴ εἶναι, opp. ἔρως, X.Smp.8.15, cf. Pl.Phdr. 255e; opp. ἔχθρα, Isoc.1.33, Plot.3.2.2;ἡ φ. τοῦ κόσμου ἔχθρα τοῦ θεοῦ ἐστιν Ep.Jac.4.4
; opp. μῖσος, Isoc.15.122;φ. θεῶν καὶ ἀνθρώπων Pl.Smp. 188d
; of family affection, X.Hier.3.7 (pl.); ἐν ταῖς φ. in the family circle, Arist.Po. 1453b19; of the regard of dependents towards their superiors, X.An.1.6.3;φ. ἡ πρὸς τὸν δῆμον Isoc.16.28
; of friendship between States, ;φ. καὶ ξυμμαχία Id.6.34
; τῆς φ. ἀφέσθαι, τὴν φ. διαλύσασθαι, of communities, Isoc.6.11, 14.33: various εἴδη distd. by Arist.EN 1156a7 ff.; by the Stoics, Stoic.3.24, 27, 181: phrases,φ. πρός τινας ποιήσασθαι X.Mem.2.6.29
;παρά τινων φ. λαβεῖν Id.Cyr.3.1.28
;τισὶ διὰ φιλίας ἰέναι Id.An.3.2.8
; εἰς φ. ἰτέον, ἔρχεται, Pl.Phdr. 237c, Ly. 214d;ἔστιν ἡμῖν ἐν φ. PMich.Zen.33.3
(iii B. C.);ἀνανεούμενος τὴν φ. καὶ ζενίαν τὴν πρότερον ὑπάρχουσαν Isoc.Ep.7.13
;προλιπόνθ' ἡμετέρην φ. Thgn.1102
;ἔλιπε φ. E.Alc. 930
(lyr.);τῆς φ. ἐξίστασθαί τινι Lys.8.18
: with Preps.,διὰ φιλίας Pl.Plt. 304e
;μετὰ φιλίας X. Mem.1.2.10
; διὰ φιλίαν, v. infr.;κατὰ φιλίαν Pl.Lg. 823b
:—the person is commonly expressed by πρός τινα, Isoc.5.32;πρὸς ἀλλήλους Id.9.57
, etc.; less freq.εἰς ἀλλήλους E.Hipp.
(v. supr.); also by object. gen., διὰ φιλίαν αὐτοῦ through friendship for him, Th.1.91; φ. ξυνετοῦ friendship with a wise man, Democr.98; so ἡμετέρη φ. friendship with us, Thgn.600, 1102 (v. supr.), Isoc.6.11 (v. supr.);φιλία ἡ σή X.An.7.7.29
, E Or.138, etc.: pl.,φ. ἰσχυραί Hdt.3.82
, Pl. Smp. 182c.3 later, of lovers, fondness, LXXPr.5.19, Lyr.Alex.Adesp.1.8, AP5.266 (Agath.).5 the natural force which unites discordant elements and movements, opp. νεῖκος, Emp.18, al., Isoc.15.268.II Pythag. name for three, Theol.Ar.16 (not for six, Iamb. In Nic. p.34 P.). -
12 πλέω
Aἀπ-έπλειον 8.501
: also [dialect] Ep. and [dialect] Ion. [full] πλώω (v. infr.): [dialect] Att. [var] contr. imper. (anap.): [tense] fut.πλεύσομαι Od.12.25
, Il.11.22 ([etym.] ἀνα-), Hdt.2.29, Th.6.104, etc.; laterπλευσοῦμαι SIG402.27
(Chios, iii B. C.), found in codd. of Th.1.143, 8.1, ([etym.] ἐπες-) Id.4.13, ([etym.] συνεκ-) Lys.13.25, ([etym.] ἀπο-) Pl.Hp.Ma. 370d, 371b, ([etym.] συμ-) Isoc.17.19, etc.; [dialect] Dor.πλευσοῦμαι Theoc.14.55
; but [ per.] 3pl.πλεύσονται GDI5120
B11,13 (Crete, iii B. C.);πλεύσω Philem. 116
(S.V.l.), Plb.2.12.3, AP11.162 (Nicarch.), 245 (Lucill.), OGI572.30 (Lycia, ii/iii A.D.), etc.: [tense] aor. 1 (lyr.), etc.: [tense] pf. , etc.:—[voice] Pass., [tense] fut. πλευσθήσομαι ([etym.] περι-) Arr.An.5.26.2: [tense] aor. ἐπλεύσθην ib.6.28.6, Babr.71.3: [tense] pf.πέπλευσμαι X.Cyr.6.1.16
, D.56.12: Hom. uses only [tense] pres., [tense] impf., and [tense] fut. πλεύσομαι (v. supr.).—Of the [dialect] Ion. [full] πλώω, Hom. uses opt.πλώοιεν Od.5.240
, part. ἐπι-πλώων ib. 284,πλώων h.Hom.22.7
: [tense] impf.πλῶον Il.21.302
; also shortd. [tense] aor. ἔπλων, ως, ω, part. πλώς, in the compds. ἀπ-έπλω, ἐπ-έπλως, part. ἐπιπλώς, παρέπλω; and Hes. has ἐπ-έπλων; the [tense] pres., [tense] impf., and [tense] fut. forms occur as vv.ll. in Hdt., inf.πλώειν 4.156
, part.πλωούσας 8.10
,22,42: [tense] impf. ἔπλωον ib.41; Iterat.πλώεσκον Q.S.14.656
: [tense] fut. πλώσομαι ([etym.] ἀπο-) Hdt.8.5 (πλώσω Lyc.1044
); but the [tense] aor. 1 forms are read in Hdt.,ἔπλωσα 4.148
; inf.πλῶσαι 1.24
; part.πλώσας 4.156
, 8.49 (also once in Hom. in compd.ἐπι-πλώσας Il. 3.47
): [tense] pf.παρα-πέπλωκα Hdt.4.99
; πέπλωκα occurs E.Hel. 532, Ar. Th. 878 (paratrag.).—Only εε and εει are contracted in [dialect] Att. ( πλέει is f.l. in Th.4.28, and πλέετε v.l. in X.An.7.6.37). [Hom. uses πλέων as monosyll.,πλέων ἐπὶ οἴνοπα πόντον Od.1.183
]:—sail, go by sea,Λακεδαίμονος ἐξ ἐρατεινῆς Il.3.444
;Ἰλιόθεν 14.251
;ἐπὶ Κέρκυραν Th. 1.53
;εὐθὺ Λέσβου X.HG1.2.11
; π. ἐπὶ [σῖτον] to fetch it, Id.Oec.20.27;ἐπί τι IG12.105.9
; μετὰ [νάκος] Pi.P.4.69;εἰς Ἐρέτριαν ἐπ' ἄνδρας Pl. Mx. 240b
; more fully,ἐνὶ πόντῳ νηῒ θοῇ πλείοντες Od.16.368
;νηῒ.. πλέων ἐπὶ οἴνοπα πόντον Il.7.88
;πλέεν.. ποντοπορεύων Od.5.278
; ; ἐν τῇ θαλάττῃ ib. 346b;ἐπλέομεν βορέῃ ἀνέμῳ Od.14.253
; (lyr.): c. acc. cogn., πλεῖθ' ὑγρὰ κέλευθα sail the watery ways, Od.3.71;πλεῖν τὴν θάλατταν And.1.137
, Lys.6.19, Isoc.8.20, Antiph.100:—[voice] Pass., τὸ πεπλευσμένον [πέλαγος] X.Cyr.6.1.16, cf. Babr.71.3;πλεῖται ἡ θάλασσα Muson.Fr.18
B p.104 H.; alsoπ. στόλον τόνδε S.Ph. 1038
;τοῦ πλοῦ τοῦ πεπλευσμένου D. 56.12
: metaph., πλεῖν ὑφειμένῃ δοκεῖ, cf.ὑφίημι 111
: prov.,ὁ μὴ πεπλευκὼς οὐδὲν ἑόρακεν κακόν Posidipp.22
; ἐπὶ γῆς μὴ πλεῖν when on land do not be at sea, i.e. avoid the hazards of tax-farming, etc., Pythag. ap. Clem.Al.Strom.5.5.28.II of ships, Il.9.360;νέας ἄμεινον πλεούσας Hdt.8.10
, etc.;ὑπὸ τριήρους.. εὖ πλεούσης ἐπεδιώκοντο Th.7.23
;ἡ ναῦς ἄριστά μοι ἔπλει Lys.21.6
;ἔφευγε ταῖς ναυσὶν εὖ πλεούσαις X.HG1.6.16
;τριήρης ταχὺ π. Id.Oec.8.8
.2 of other things, swim, float,τεύχεα καλὰ.. πλῶον καὶ νέκυες Il.21.302
;δένδρεα.., τά οἱ πλώοιεν ἐλαφρῶς Od.5.240
; [νῆσος] πλέουσα Hdt.2.156
.3 to be conveyed by sea, [σκῦλα] πλέοντα Th.3.114
.4 metaph., ταύτης ἔπι πλέοντες ὀρθῆς while [the ship of] our country bearing us is on an even keel, S.Ant. 190; οὐδ' ὅπως ὀρθὴ πλεύσεται (sc. ἡ πόλις)προείδετο D.19.250
;πάντα ἡμῖν κατ' ὀρθὸν πλεῖ Pl.Lg. 813d
; ; also . (With πλε (ϝ) -, πλευ- cf. Skt. plávate 'float', 'swim', Lat. pluit; with πλω- cf. Goth. flōdus 'river', 'flood', OE. flćwan 'flow'.) -
13 ἥσσων
ἥσσων, [full] ἧσσον, gen. ονος; [dialect] Att. [full] ἥττων, [dialect] Ion. [full] ἥσσων (not ἕσσων) Hdt. (v. infr.), Democr.50, Hp.VC2: formed from ἦκα (prop. ἠσς-, cf. ἤκιστος), but in sense [comp] Comp. of κακός, μικρός:I c. gen. pers., inferior; esp. in force, weaker,αἴθ' ὅσον ἥ. εἰμὶ τόσον σέο φέρτερος εἴην Il.16.722
; of horses, 23.322, al.;ῥώμῃ ἥσσονες τῶν Περσέων Hdt.8
113, cf. 9.62;γυναικῶν ἥσσονες S.Ant. 680
; ; ἔς τι in a thing, Hdt.3.102: c. inf. modi, ἥσς. τινὸς θέειν not so good at running, ib. 105; οὐδενὸς ἥσς. γνῶναι second to none in judging, Th.2.60; ἱππεύειν ἥττ. τῶν ἡλίκων inferior to them in riding, X.Cyr. 1.3.15.2 abs., οἱ ἥσς. the weaker party, A.Supp. 203, 489; οὐχ ἥσσους γενέσθαι to have the best of it, Th.4.72; τὸ λαμβάνειν τὰ τῶν ἡττ. X.An.5.6.32: c. dat. modi,ἥσσονες ναυμαχίῃ Hdt.5.86
: c. acc. modi, τὸν νοῦν ἥσς. S.El. 1023, cf. X.Cyr.1.4.4; of things, τὸν ἥττω λόγον κρείττω ποιεῖν 'to make the worse appear the better cause', Pl.Ap. 18b, cf. Ar.Nu. 114: pl., οἱ ἥττους λόγοι ib. 1042, Isoc.15.15;τὸ ἧσς. ἀδικία νέμεις E.Supp. 379
(lyr.).b less, fewer,ἵνα πλείω μὲν ἀκούωμεν, ἥττονα δὲ λέγωμεν Zeno Stoic.1.68
.II c. gen. rei, giving way or yielding to a thing, a slave to.., τοῦ τῆσδ' ἔρωτος εἰς ἅπανθ' ἥσς. S.Tr. 489;τῶν αἰσχρῶν Id.Ant. 747
; ; ; ; ;γαστρὸς ἢ οἴνου ἢ ἀφροδισίων ἢ πόνου ἢ ὕπνου X.Mem.1.5.1
;χρημάτων Democr.
l.c., Theopomp.Hist.121: generally, unable to resist,τοῦ πεπρωμένου E.Hel. 1660
;νόσων καὶ γήρως Lys.2.78
; οἱ ἥττους τῶν πόνων [ἵπποι] X.Eq.Mag.1.3, 2.78.III neut. ἧσσον, ἧττον, as Adv., less,ὀλίγον δέ τί μ' ἧσς. ἐτίμα Od.15.365
, cf. E.Hipp. 264 (anap.);ἧσσόν τι Th. 3.75
;ἧσς. ἑτέρων Id.1.84
; ὁμοίως τε τρωθεὶς καὶ ἧσς. Hp.l.c.: mostly with Verbs, but also with Adjs.,ἀριστοκρατίαι.. αἱ μὲν ἧττ., αἱ δὲ μᾶλλον μόνιμοι Arist.Pol. 1307a14
, cf. Mete. 340b8: with a [comp] Comp.,ἧττ. ἀκριβέστερον Id.Pr. 957b8
;ἧττ. εὐληπτοτέραν D.H.3.43
codd.: with neg., οὐχ ἧσς., οὐδ' ἧσς., not a whit less, just as much, A.Ch. 181, 708, Th.1.8; οὐδὲν ἧσς., μηδὲν ἧσς., S.Aj. 276, 1329; for τὸ μᾶλλον καὶ ἧττ., v. μάλα. -
14 χάριν
χάριν acc. of χάρις, used as a prep. (B-D-F §160; Rob. 488) and (B-D-F §216, 1; Rob. 647) w. the gen. (Hom.+; ins, pap, LXX; TestSol 20:2; TestAbr A; JosAs 16:1 cod. A [p. 63, 3 Bat.]; ApcMos 36; Just., Tat.); almost always after the word it governs; only in 1J 3:12 before it (a tendency in later Gk.: SIG index p. 619b; PTebt 44, 8 [114 B.C.]; 410, 4 [16 A.D.]; PGiss 98, 1 [II A.D.]. The LXX also has it predom. before: Johannessohn, Kasus 244, 3; likewise Ar., Tat.) for the sake of, on behalf of, on account of.ⓐ indicating the goal (cp. Hes., Works 709 μηδὲ ψεύδεσθαι γλώσσης χάριν=do not lie for the sake of talking; Just., D. 30, 1 χάριν τοῦ γνῶναι; Tat. 23, 2 χάριν τοῦ φονεύσαι) τῶν παραβάσεων χάριν for the sake of transgressions, i.e. to bring them about and into the open Gal 3:19. αἰσχροῦ κέρδους χ. Tit 1:11. Cp. 1 Ti 5:14; Jd 16; 1 Cl 7:4. τούτου χάριν for this purpose (Appian, Bell. Civ. 4, 89 §375; Just., D. 1, 2) Tit 1:5. οὗ χάριν (Appian, Iber. 54 §230; Just., D. 2, 1; PFlor 99, 9 [I/II A.D.]) Dg 11:3. ὧν χάριν 1 Cl 55:6.ⓑ indicating the reason (Tat. 7, 1 χάριν τῶν ἀνδραγαθημάτων) χάριν τίνος ἔσφαξεν αὐτόν; for what reason (= why) did he kill him? 1J 3:12. οὗ χάριν for this reason, therefore (Philo, Op. M. 44) Lk 7:47 (JDublin, οὗ χάριν [Lk 7:47]: ET 37, 1926, 525f). τίνος χάριν; for what reason? why? (Polyb. 2, 42, 1; 3, 9, 1; UPZ 5, 42; 6, 29; JosAs 16 cod. A [p. 63, 2f Bat.]; EpArist 254; Jos., C. Ap. 2, 263; Just., A II, 12, 5; Tat. 4, 1) 1 Cl 31:2.—The τούτου χάριν (X., Mem. 1, 2, 54; Plut., Mor. 146e; SIG 888, 70f; BGU 884, 14; 1 Macc 12:45; TestAbr A 13 p. 92, 10 [Stone p. 32]; Jos., Ant. 4, 197) of Eph 3:1, 14 may be classed under a or b.—DELG s.v. χάρις. M-M. -
15 εκτίμηση
[-ις (-εως)] η1) почитание, почёт, уважение;του έχω μεγάλη εκτίμηση — я его очень уважаю;
χαίρω μεγάλης εκτιμήσεως пользоваться большим уважением, быть в большом почёте;2) прям., перен. оценка;εκτίμηση ακινήτου — оценка недвижимого имущества;
εκτίμηση κέρδους (ζημίας) — определение дохода (ущерба);
εκτίμηση αποστάσεως — определение расстояния;
καταστάσεως (ενός γεγονότος) — оценка обстановки (события);κατ' εκτίμησιν — согласно оценке;
§ κατά την εκτίμησίν σου на твой вкус; по твоему усмотрению -
16 λῆμμα
A anything received, opp. δόμα, Antig. ap. Plu.2.182e; λ. καὶ ἀνάλωμα receipt and expense, Lys.32.20, Pl.Lg. 920c, Anaxandr.26; ἀνενεγκεῖν (ἐν- Pap.) ἐν λήμματι place to credit, PEleph.15.4 (iii B.C.), cf. BGU1346.2 (i B.C.), etc.: generally, gain, profit, D.5.12, etc.;λ. τι κέρδους Id.45.14
; esp. of unjust gain, Din. 1.45; παντὸς ἥττων λήμματος unable to resist any temptation of gain, D.19.339;ὥσπερ ἂν τρυτάνη ἐπὶ τὸ λ. ῥέπειν Id.18.298
;λ. λαβεῖν Id.21.28
, 27.39: freq. in pl., S.Ant. 313, D.8.25, etc.;τὰ λ. τοῦ ἀργυρίου Id.49.57
;λημμάτων μετέχειν Id.58.40
;τἀπὸ Θρᾴκης λ. ἕλκουσι δεῦρο Antiph.196
.II in Logic, statement taken as true, assumption; esp. premiss in a syllogism,ἐπὶ λ. τῷ τοιούτῳ A.D.Synt.245.13
;τὰ οἰκεῖα τῇ ἐπιστήμῃ λ. Arist.Top. 101a14
; λήμματα τιθέναι ib. 156a21, cf. Gell.9.16, Phld.Rh.1.9 S.; prop. the major premiss (the minor being πρόσληψις), Crinis Stoic.3.269; later, ἀποδεικτικὰ λήμματα παρασχεῖν offer scientific proofs, Gal.14.627.III matter, substance, or argument of a sentence, etc., opp. form or style ([etym.] λέξις), D.H.Dem.20, Longin.15.10, etc.: hence, title or argument of an epigram, Lat. lemma, Mart.14.2; theme or thesis, Plin.Ep.4.27.3, Mart.10.59; nutricis lemmata, 'baby songs', Aus.Ep.12.90.IV in LXX, burden laid on one, commission received, esp. of prophecy, Na. 1.1, Je.23.33, al.; even,λῆμμα ἰδεῖν Hb.1.1
, cf. La.2.14. -
17 ἀκρατής
II c. gen. rei, not having power or command over a thing, ; φωνῆς, παντὸς τοῦ σώματος, ἑωυτοῦ, Hp.Morb.1.3, Art.48, Morb.2.6;ὀργῆς Th.3.84
; ; ἀ. τῶν χειρῶν, of persons with their hands tied, D.H.1.38; intemperate in the use of a thing, ἀφροδισίων, οἴνου, X.Mem.1.2.2, Oec.12.11; ἀ. κέρδους, τιμῆς intemperate in pursuit of them, Arist.EN 1147b33; with Preps.,ἀ. πρὸς τὸν οἶνον Id.HA 594a10
;περὶ τὰ πόματα Id.PA 691a3
: c. inf., ἀ. εἴργεσθαί τινος unable to refrain from.., Pl.Sph. 252c. Adv. - τῶς, [dialect] Ion.-τέως, διακεῖσθαι Hp.
Acut.(Sp.)55.2 abs. in moral sense, without command over oneself or one's passions, incontinent, Arist.EN 1145b11;ἀ. στόμα Ar.Ra. 838
; . Adv.ἀκρατῶς, ἔχειν πρός τι Pl. Lg. 710a
.3 of things, uncontrolled, immoderate,δαπάνη AP 9.367
(Luc.); οὖρον.. ἀκρατές incontinence of urine, Aret.SA1.6; cf. ἀκρᾰτί.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἀκρατής
См. также в других словарях:
μεγιστοποίηση κέρδους — Βασική αρχή της επιχειρηματικής δραστηριότητας, η οποία συνίσταται στην όσο το δυνατό μεγαλύτερη αύξηση των κερδών της επιχείρησης. Η θεμιτή μ.κ. επιτυγχάνεται κατά βάση με την ελαχιστοποίηση του κόστους, την επίτευξη επιτυχημένων εμπορικών… … Dictionary of Greek
παιχνίδι — Οποιαδήποτε ελεύθερη έκφραση σωματικής ή ψυχικής ενέργειας, που δεν κατευθύνεται σε ωφελιμιστικούς σκοπούς, θεωρείται παιχνίδι. Με άλλη έννοια ο όρος περιλαμβάνει και το αντικείμενο με το οποίο παίζει κάποιος. Η ιδέα όμως του π. δεν είναι τόσο… … Dictionary of Greek
οικονομικός κύκλος — Σειρά εναλλασσόμενων φάσεων ανάπτυξης και συστολής της οικονομικής δραστηριότητας από άποψη κέρδους και απασχόλησης. Για πρώτη φορά στην οικονομική φιλολογία διατύπωσε σκέψεις σχετικά με τον ο.κ., το 1828, ο Ουίλαρντ Φίλιπς· μόνο όμως το 1860… … Dictionary of Greek
επιχείρηση — Η οργανωμένη οικονομική δραστηριότητα που είναι προσανατολισμένη στην παραγωγή αγαθών και υπηρεσιών για την αγορά. Η ύπαρξη των ε. είναι χαρακτηριστικό των ανεπτυγμένων οικονομικών συστημάτων, στα οποία η παραγωγική δραστηριότητα δεν αποσκοπεί… … Dictionary of Greek
κίνα — Επίσημη ονομασία: Λαϊκή Δημοκρατία της Κίνας Έκταση: 9.596.960 τ. χλμ. Πληθυσμός: 1.284.303.705 κάτ. (2002) Πρωτεύουσα: Πεκίνο ή Μπεϊτζίνγκ (6.619.000 κάτ. το 2003)Κράτος της ανατολικής Ασίας. Συνορεύει στα Β με τη Μογγολία και τη Ρωσία, στα ΒΑ… … Dictionary of Greek
Ελλάδα - Αθλητισμός — Ο ΑΘΛΗΤΙΣΜΟΣ ΚΑΙ ΟΙ ΟΛΥΜΠΙΑΚΟΙ ΑΓΩΝΕΣ ΣΤΗΝ ΑΡΧΑΙΟΤΗΤΑ Καταγωγή του αθλητισμού και των αγώνων Οι θεωρίες που έχουν διατυπωθεί για την καταγωγή του αθλητισμού και των αγώνων είναι πολλές. Πολλά από τα αθλήματα, όπως το τρέξιμο, το ακόντιο και η… … Dictionary of Greek
Ηνωμένο Βασίλειο — Επίσημη ονομασία: Ηνωμένο Βασίλειο της Μεγάλης Βρετανίας και της Βορείου Ιρλανδίας Συντομευμένη ονομασία: Μεγάλη Βρετανία Έκταση: 244.820 τ. χλμ. Πληθυσμός: 59.647.790 (2001) Πρωτεύουσα: Λονδίνο (6.962.319 κάτ. το 2001)Κράτος της βορειοδυτικής… … Dictionary of Greek
Ρωσία — H Pωσική Oμοσπονδία αποτελεί το μεγαλύτερο σε έκταση κράτος της γης. Tα σύνορά της ξεκινούν από την Eυρώπη, καλύπτουν όλη την Aσία και φτάνουν στην Άπω Aνατολή. Bόρεια και ανατολικά βρέχεται από τον Aρκτικό και τον Eιρηνικό Ωκεανό και στα δυτικά… … Dictionary of Greek
λογιστική — Οικονομικό διοικητική επιστήμη, σχετική με την τήρηση των λογαριασμών, δηλαδή την εκτίμηση και την καταχώριση σε νομισματικές μονάδες της κίνησης αξιών, η οποία απορρέει από την οικονομική δραστηριότητα, την ταξινόμηση της κίνησης αυτής και την… … Dictionary of Greek
οικονομική πολιτική — Το σύνολο των ενεργειών με τις οποίες το κράτος ρυθμίζει τις πρωτοβουλίες των ατόμων και των ιδιωτικών επιχειρήσεων και τροποποιεί τις γενικές συνθήκες μέσα στις οποίες αναπτύσσονται αυτές, ώστε να πετύχει ορισμένους σκοπούς. Για να το κατορθώσει … Dictionary of Greek
Τόνγκα — Tα νησιά Tόνγκα ή των Φίλων (Friendly Islands), όπως τα ονόμασαν οι Eυρωπαίοι που αποβιβάστηκαν εκεί το 18ο αιώνα, είναι ένα σύνολο 169 μεγάλων και μικρών νησιών στο νότιο Eιρηνικό, στα βόρεια του Tροπικού του Aιγόκερω, ανάμεσα στις 173o και 176o … Dictionary of Greek